HTML

web à porter - témadetektív

web à porter - témadetektív

Friss topikok

Linkblog

Miért nem koedukált a sakk?

2010.02.21. 18:33 web à porter

„Azt szeretném megtudni, hogy miért szervezik a versenysportok közül a sakkot is külön nők és férfiak részére.”
 


A sakk egy olyan táblás játék neve, amelyet két játékos játszik már évszázadok óta, összesen 32 bábuval. A sakk azonban nem csak egy játék elnevezése, hanem egy sportágé is, amelyben a férfiak és nők általában külön-külön mérettetik meg tudásukat.

A hagyomány szerint az első sakkversenyt a 16. században rendezték meg. Az első világbajnoki címet 1886-ban osztották ki, Wilhelm Steinitznek, míg sakkolimpiákat 1927 óta rendeznek. Az elsőt Londonban és a következőt, 1928-ban Hágában, Magyarország nyerte. A nők számára külön sakkolimpiákat 1957 óta rendeznek. A sakkolimpia csapatverseny. A férfi egyéni világbajnokságokat 1886, míg külön nők számára 1927 óta rendeznek világbajnokságokat.

A sakk mára a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által is elismert sportág lett, az egyik legnépszerűbb sport, emberek milliói játsszák a világon otthon, klubokban, online valamint versenyeken.
A történelem során a versenyeket külön rendezték meg mind a férfiak, mind a nők számára.

Napjainkban sem sok női játékos szerepel a versenyzők top 100-as listájában. Mivel a sakkot gyakran tekintik legmagasabb szintű szellemi tevékenységnek, a férfi dominanciát a játékban gyakran példaként emlegetik a férfi veleszületett intellektuális fölényére.

Vajon ebben mennyi az igazság? Ezért tartják külön a női és férfi versenyeket?
Kutatók vizsgálták szerte a világon, hogy vajon miért alakult ki ez a fölény a férfiak javára. Megállapították, hogy jóval több férfi játszik sakkot, mint nő – azaz a nők alulreprezentáltabbak ebben a sportágban. Egy, a Német Sakkszövetség segítségével végzett felmérésben 3000 meccset vizsgáltak meg az ország területén. A mintából kiderült, hogy versenyzők eloszlása: 113,386 férfi és 7,013 női játékos, azaz 16:1-hez volt a két nem aránya. Más kutatásokat is tanulmányozva is világossá válik, hogy a nők aránya a sakkban kevesebb, mint 5%-os, így a lehetőségek is szűkebbek a számukra.

Korábban csak egy-egy esetben fordult elő, hogy nők is játszottak férfi csapatban. Ez a folyamat Polgár Judit feltűnésével felgyorsult. Ma már nem férfi és női sakkolimpiákról beszélünk, hanem a „Nyílt csoportról", ahol férfiak és nők vegyesen játszhatnak, illetve a „Női csoportról", ahol csak nők játszhatnak. Az egyéni világbajnokságokkal hasonló a helyzet: a sakk világbajnokságokon bárki elindulhat, míg a női sakk világbajnokságokon csak hölgyek szerepelhetnek.

Tehát jelen pillanatban nem szerveznek külön versenyeket nők és férfiak részére, hanem vannak mérkőzések, ahol bárki elindulhat, és a hölgyek számára valóban rendeznek külön játszmákat. Ennek oka, hogy a hölgyek sakkteljesítménye általában nem éri el a férfiakét, viszont mindannyian (a FIDE is) szeretnénk, ha a hölgyek körében is népszerűvé válna a sakkjáték.

A kérdés megválaszolásában Kállai Gábor, nemzetközi nagymester volt segítségünkre.


Szabados Melinda

 

Forrás:  National Geographic Online

Szólj hozzá!

Címkék: érdekes férfiak nők kérdés polgár melinda sakk világbajnokság csapat válasz gábor judit fide national mérkőzés szabados kállai geogrephic

Tallózás - NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG online

2009.07.14. 13:39 web à porter

A mi Janusunknak csak egy arca van. – Tudósok rekonstruálták Janus Pannonius igazi arcát.

A napokban fény derülhet Janusunk igazi arcára, hiszen a Természettudományi Múzeum Embertani Tárában most készítik fejszobrát, az 1991-ben megtalált koponya alapján. Elképzelhető, hogy a sokat látott arc talán nem a híres humanista költőé?

 

 

A magyarországi humanizmus legkiválóbb költőjének szobrát, Borsos Miklós készítette és 1972-ben állították fel, Janus Pannonius halálának 500. évfordulója alkalmából a Barbakán kertben.

Az első név szerint ismert magyar (horvát) költő, Janus Pannonius vagy másik nevén Csezmicei vagy Vitéz János, 1434-ben született. Jelentős költészeti munkássága mellett 1459-től Pécs püspökeként a humanizmus megalapítója volt délvidéki városban. A Janus Pannonius név valószínűleg felvett antikizáló humanista név, mely felvételében a korán árvaságra jutott Janus külföldi (ferrarai, padovai) tanulmányai is szerepet játszhattak. A fiatal Janus nevelését (özvegy édesanyja könnyebbségére) nagybátyja Vitéz János vette a kezébe. A legjobb külföldi iskolákban tanítatta, így hamar Guarino da Verona ferrarai magániskolájába került. Az ifjúban gyorsan kibontakozott a költői tehetség, miközben Guarino nemcsak latinra, de görög nyelvre is tanította. 1454-ben Padovában jogi tanulmányokba kezdett, majd tanulmányai befejeztével itáliai körútra indult.

Hunyadi Mátyás trónra kerülésével, Janus haza kerül Magyarországra, hiszen az ország építéséhez jól képzett emberekre volt szüksége a királynak. Gyorsan haladt a ranglétrán: a királyné kancellárja, majd királyi kancellár – azaz az udvari hivatalok vezetője lett. Nagybátyja sem volt tételen, így ő hamarosan a király legfőbb tanácsosává, egyik legfőbb egyházi vezetővé vált.  Mátyásnak szüksége volt arra, hogy az egyház feltétlenül mellette legyen központosító politikájában, ezért a püspökségek élére legmegbízhatóbb híveit állította. Így lett Vitéz kinevezése után Janus Pannonius pécsi püspök.

Bár élete nagy részét kitöltötte a politika, költői tollát sem dobta félre. Az epigramma és az elégia műfajában alkotott maradandókat, mint a Pannónia dicsérete, Búcsú Váradtól, Galeotto Marzióhoz című művei. Azonban éles határvonal figyelhető meg az itáliai és a magyarországi korszaka között. A latinul író költő itáliai költeményeire jellemző az életvidámság. Magyarországon írt műveire, pedig egyértelműen a búskomorság. A városi kultúrához, pezsgő, aktív szellemi élethez szokott művészt 1466-ban tüdőbaj támadta meg, amelyből sosem gyógyult fel. Bár nem vettek részt az 1467-es Mátyás-ellenes összeesküvésben, Mátyás a főnemességet is megadóztató politikáját nem tartották jó ötletnek, így mégis a király ellen fordultak 1471-ben. A vereség után Pécs falai közé vonult vissza, majd Velence felé indult. Betegsége miatt azonban nem érte el úti célját és 1472. március 27-én, Medveváron elhunyt. Janus Pannoniust a Remete nevű pálos kolostorban temették el, később azonban exhumálták és Pécsre vitették. Kátrányos koporsóban rejtegették több évig, míg Mátyás 7 évvel a püspök halála után az őt megillető tisztességes temetést el nem rendelte.

Az 1991-ben a pécsi székesegyház altemplomában végzett ásatáson megtalált férfi maradványait igen nagy valószínűséggel tekintik Janus Pannonius földi maradványainak. Ezt megerősíti az, hogy a csontvázat a főoltár alatti területen helyezték el és oda elsősorban az egyházmegye elöljáróit temették el. A kutatást végzők a csontváz bal keze alatt egy 1465-ből származó pápai bullát is találtak. A püspökökkel szokás volt eltemetni a mindenkori pápától kapott bullát, így valószínű, hogy a II. Pál pápától származó bulla és a csontváz együtt azonosítja a Janus Pannoniust.


A csontmaradványok felfedezése után 17 évvel később, hagyományos szobrászi arcrekonstrukcióval készítik el a Magyar
Természettudományi Múzeum antropológiai osztályának munkatársai, Dr. Kustár Ágnes antropológus és Árpás Károly szobrászművész Janust, akinek az eddigi feltételezésekkel ellentétben markáns, férfias arca lehetett. Léteznek feltételezett portrék Janusról, a leírások szerint ült modellt a XV. században Andrea Mantegna olasz festőművész Férfi portré című képéhez. Megfestette őt barátjával, Galeotto Marzióval, kettős arcképet készítve róluk, azonban a kép mára elveszett. Emellett a pécsi Dóm Múzeumban őriznek egy fiatal apostolt ábrázoló szobrot, amit valószínűleg ugyancsak Janus Pannoniusról mintáztak. A tudósok a fellelt csontok vizsgálatával megbecsülték életkorát, magasságát, valamint az elhunyt betegségei alapján azonosították a sírban talált maradványokat. Az antropológusok - Marcsik Antónia és K. Zoffman Zsuzsa - szakvéleményei is alátámasztják, hogy 17 évvel ezelőtt valóban Janus Pannonius nyughelyére bukkantak.

Temetőkbe járva biztos mindenki átérezte már a letűnt korok hangulatát, a sírokat megállva elképzelni milyen lehetett az ott nyugvó ember élete. Nos, az arcrekonstrukció segítségével nem csak az igazságügyi antropológiában érhetnek el eredményeket a szakértők, hanem történelmi arcokat is rekonstruálhatnak.

Az igazságügyi antropológiában ezzel a módszerrel, elhunyt emberek koponyáira építik vissza a lágyrészeket, a rendőrség, nyomozók munkájának segítésére. Ha már végképp elfogyott minden eszköz (DNS vizsgálat, újlenyomat) egy a holtest személyazonosságának megállapítására, koponyája alapján egy olyan arcot tudnak rekonstruálni, amiből valaki felismerheti az elhunytat. A koponyáról CT (computer tomográfia) felvétel alapján számítógépes eljárással háromdimenziós modell készült, majd rapid-prototyping (RP) eljárással elkészítették a koponya műanyag másolatát, amelynek segítségével antropológusok megalkotják Janus Pannoniust.

A történelmi alakok arcrekonstrukcióját egyfajta művészetnek is lehet tekinteni, hiszen évtizedeken keresztül mindezt manuálisan végezték anatómusok, művészek és antropológusok. Napjainkban az arcrekonstrukció elkészítéséhez a fejlett informatikai háttérrel rendelkező országokban már számítógépes eljárást is alkalmaznak. Azonban ez a mesterség mindenképpen tudományos alapokra, az arc anatómiájára épül, ezért a szoftver alkalmazás mellett antropológiai tudásra és alapos anatómiai ismeretekre is szükség van.

 

Fabényi Júlia a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője szerint a most elkészített arcmás feladja a munkát a kutatóknak, hogy az igazi Janus-arcot összevessék a korábbi ábrázolásokkal, illetve felfedezzék, hátha mégis megörökítette őt valahol egy középkori művész.

 

Az arcrekonstrukciót készítették: Kustár Ágnes antropológus, Magyar Természettudományi Múzeum és Árpás Károly szobrászművész
A fotókat készítette: Vollmuth Krisztián, Vári Barna és Pap Ildikó.


A cikk a National geographic oldalánn jelent meg: http://geographic.hu/index.php?act=napi&rov=2&id=13645

 

Szólj hozzá!

Címkék: pécs tudomány informatika múzeum baranya antropológia szobrász ct költő sír humanista janus igazságügyi maradványok arcrekonstrukció