Egy ismerősöm mesélte el a családjában történt esetet. Az anya hajnali kettőkor arra ébredt, hogy zajokat hall a földszintről. Idegesen magára terítette a takarót, csendesen kiosont a szobájából, és a titokzatos hang felé tartott. A szorongás gyorsan haragra fordult, amikor a fia kedvenc videójátékának gyenge, de jól hallható zenéjéhez közeledett – ugyanannak a játéknak a hangjához, amit már órákkal korábban leállíttatott, hogy a fiú lefeküdjön.

Abban a pillanatban az anya – nevezzük Boginak – nem tudta eldönteni, hogy ordítson vagy sírjon, hiszen a gyermeke nemcsak a szülői utasítást szegte meg, de a legdurvább függőséget mutatva titokban, hazudva az anyjának, folytatta a játékot az éj leple alatt. Mit csinált Bogi?

A megdöbbent gyermek szeme láttára kihúzta a videójáték-rendszert, összegyűjtötte zsinórokat és eszközöket, a második emeleti ablakhoz sétált, kinyitotta, és kidobta az utcára a több százezer forintos értéket.

Megkönnyebbülten felsóhajtott, amikor a drága felszerelés csattanó hangját hallotta. „Megoldottam a problémát” – mondta, majd a döbbent gyerek mellett elsétálva visszament a szobájába.

Bogi reakciója szélsőségesnek tűnhet, de azok, akiknek a gyerekei a videójátékoktól függenek, megértik. Bár Bogi megbánta a rendszer tönkretételét, úgy érzi, hálás lehet neki a fia, hogy ezzel a mozdulattal megvédte egy későbbi tartós függőség kialakulásától. Attól, hogy a videójáték ellopja a gyerekét az élettől.

Felesleges csata?

Egyre több szülő aggódik a gyermeke videójátékok miatti megszállottsága miatt. Sok szülőhöz hasonlóan mi is ellenálltunk a videójátékok megvásárlásának, de amikor egy barátunk felajánlotta nekünk a régi rendszerüket, habozás nélkül elfogadtuk – majd elhatároztuk, hogy korlátozzuk a gyerekeink idejét, hogy a játék kiegyensúlyozott életmódjuk kis része maradjon.

Egy idő után azonban észrevettük, hogy az addig nagyon aktív fiunkat a normális, egészséges gyermekkori tevékenységektől egy digitális univerzumba vonzza a játék. A társasjátékok a polcon maradtak, a kinti tevékenységek csökkentek. A barátokkal és a családdal való kapcsolatok is megváltoztak, uralkodóvá vált a beszédében a játékból vett szlengek használata, a társakkal való játékokhoz lettek szabva közös együttléteink.

A cikk tovább folytatódik itt: