Mindenki ismeri azt a mondást, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő. Hogy mennyire volt hatással a természet szeretete, a szülői szigor léte vagy hiánya, mi volt az első fotóinak témája, ezekről beszélgettünk Magyarország legsikeresebb természetfotósa, Máté Bence édesanyjával, Ildikóval. 

Mindig úgy képzelte, hogy egy világhírű fotós édesanyja lesz?

Én valójában nem egy világhírű természetfotós, hanem Bence édesanyja vagyok. Egy anyánál ez sosem válik ketté. Ez éppen olyan, mint amikor azt kérdezik, hogy büszke vagyok-e rá. Igazság szerint nem tudok „büszkeanya” és „nembüszkeanya” napokat megkülönböztetni. Persze, hogy büszke vagyok! Arra vagyok a legbüszkébb, hogy mi vagyunk a szülei.

Milyen volt kisgyermeknek Bence?

Szeretném azt mondani, hogy olyan, mint bármelyik másik kisgyerek. Meggyőződésem, hogy a gyerekeket szeretni kell, de nem félteni. Hagyni, hogy maguk fedezzék föl, és ismerjék meg a világot. Mi a biztonságot és a hátteret jelentjük a számukra. Néha túltoljuk a szülői szerepünket a mindenható és mindentudó szerepében tetszelegve. Visszatérve a kérdésre: Bence igazi felfedező volt, meg akarta ismerni az állatokat, növényeket, embereket… és mi hagytuk.

Emlékszik arra, mikor lett a fotózás szerelmese?

Ma is őrzöm azt a két fotót, amin már fölismerhető volt a téma: egy gólya és egy vízisikló. Az már korán kiderült, hogy állatokkal szeretne foglalkozni. Maga a fotózás elég „sokára” szippantotta be, viszonylag hosszú volt a folyamat. Persze ez is csak a mai, fölgyorsult világ nézőpontjából tűnik hosszúnak. Egy tekercs film előhívásáért utazni kellett, heteket várni, sokba is került, de Bencét akkor már semmi nem tántorította el a fotózástól.

A cikk folytatásáért kattints az nlc.hu-ra